a Harvard Közlöny
vannak halmesék, majd vannak halfarok. A Harvard kutatóinak jelentése a Biology Letters folyóirat jelenlegi számában azt mutatja, hogy a korábbi elméletek arról, hogy a csontos halak hogyan mozognak a vízben, nos, csak halmesék.
a tudósok régóta úgy vélik, hogy a naphal, a sügér, a pisztráng és más hasonló csontos halak a farkuk mozgásával hajtják előre magukat, míg a hátsó és anális uszonyuk — a felső és alsó uszonyuk — elsősorban stabilizátorként működnek.
Brooke Flammang és kollégái a Harvard összehasonlító Állattani Múzeumában (MCZ) felfedezték, hogy “a hátsó és az anális uszony nagyban hozzájárul a caudalis ébredéshez”, és így további propellerek, nem csak stabilizátorok.
Flammang csoportja ezt a felfedezést “egy vadonatúj lézeres képalkotó eszköz segítségével tette meg, amely lehetővé tette számunkra, hogy azonnali háromdimenziós képet kapjunk egy úszó hal nyomán.”A korábbi megfigyelések-mondta-két dimenzióban történtek.”
a kutatók nevetve használták a Flammang nevetést: “a halak futópadja — ez egy óriási plexi tartály, amely egy irányban keringett vízzel, és a halak a víz áramlása által szabályozott sebességgel mozognak.”
fehér műanyag részecskék, “majdnem olyan, mint egy por” kerülnek a vízbe, majd “kamerák rögzítik a részecskék lézeres megvilágítását a vízben”, amikor a halak úsznak a tartályban lévő árammal szemben, hogy a kutatók megfigyelhessék és rögzítsék a halak nyomását — “amely megmondja nekünk a tolóerő irányát és a tolóerő előállításának irányát” – mondta Flammang, George Lauder laboratóriumának posztdoktori munkatársa, Henry Bryant Bigelow Ichthyology professzora a Harvard szervezeti és evolúciós biológiai Tanszékén, és a tanulmány kurátora ichthyology az MCV-nél. (Flammang végzős hallgató volt, amikor ő és csoportja elvégezte a munkát.)
az új lézeres eszköz háromdimenziós képet nyújt a halak mozgásáról-mondta Flammang. Az új rendszerrel a kutatók képesek a teljes vízmennyiséget mozgatni mind a több egymást követő fényképészeti képen.
“tudtuk, hogy a háti és az anális uszonyok nagyon fontosak az egyensúly szempontjából, és bár feltételezhető volt a mozgásszervi szerep, csak most sikerült kimutatnunk, hogy nagy szerepet játszanak a mozgásban is” – mondta Flammang.