A Római Számszámozási rendszer alapjai az Akkordmenetekhez

a Római Számszámozási rendszer az Akkordmenetekhez

a zeneelméletnek ez a sajátos aspektusa nagyon egyszerű, mégis valamilyen oknál fogva sok embert megfélemlít. Itt van, hogyan működik a római számrendszer…

egyszerűen Vegyünk egy nagy skálát, ez lehet bármelyik 1 A 12 lehetséges nagy skálából, és kiírjuk a jegyzeteit. Próbáljuk ki például a D-dúr skálát.

a D-dúr skála tartalmazza a jegyzeteket:

D E F# G A B C#

most egyszerűen alkalmaz egy számot minden skála fok…

D – 1
E – 2
F# – 3
G – 4
A – 5
B – 6
C# – 7

most, ha úgy döntesz, hogy egy akkordot ki az egyes skála fok, akkor hét akkordok összesen…

• az “egy akkord” valamiféle D akkord
• a “két akkord” valamilyen E akkord
• a “három akkord” valamilyen F # akkord
• a “négy akkord” valamilyen G akkord
• az “öt akkord” valamilyen akkord
• a “hat akkord” valamiféle B akkord
• a “hét akkord” valamiféle C# akkord

most milyen típusú akkord lenne mindegyik?

nos, annak érdekében, hogy teljesen diatonikus maradjunk a D – dúr kulcshoz, ami azt jelenti, hogy a hét akkord mindegyikében található hangok a D – dúr skálán is megtalálhatók, a következők lennének…

1 – D – dúr – D F# A
2 – e – moll – E G B
3 – F# minor – F# A C#
4 – G – dúr – G B D
5 – A dúr-a C# E
6-b moll-B D F#
7-c# moll (B5) – C# E G

ne aggódj a furcsa 7 akkord miatt…általában csak az első 6 akkordot használjuk egy dúr Billentyűben.

látod, hogy ezek az akkordok csak olyan hangokat tartalmaznak,amelyek a D-dúr skálán vannak?

vessen még egy pillantást…

D-dúr skála: D E F# G A B C#

bármikor bármilyen más variáció ezen akkordok használják, ez már nem teljesen diatonikus a kulcsot.

például, ha g – moll akkordot akarunk használni “négy akkordként”, akkor a következő lenne:

Gm-g Bb D

a “Bb” hang nem szerepel a D-dúr kulcsában, ezért a G-moll akkord nem diatonikus a D-dúr kulcsához.

haladjunk előre … térjünk rá erre a római számrendszerre.

a fő akkordokat nagybetűs római szám, a kisebb akkordokat kisbetűs római szám képviseli.

tehát most van:

I – D
ii – Em
iii – F#m
IV – G
V – A
vi – BM

ez a 6 akkord teljesen diatonikus a D-dúr kulcsához.

példa:

a zenekar azt mondja, hogy a következő dal csak egy “I – IV-V progresszió D-dúrban” … tehát most már tudja, hogy játssza le a következő akkord progressziót:

DG a

egy másik példa:

a zenekar azt mondja, hogy a következő dal egy “I – V – vi – IV progresszió D-dúrban”…ezért játszol:

D A Bm G

elég egyszerű, mi?

megmondtam!

most, ez ugyanaz a dolog lehet tenni minden kulcsot. A lépések mindig ugyanazok maradnak:

• első lépés: Válassza ki, hogy melyik billentyűvel dolgozik
• második lépés: írja ki az adott fő skála jegyzeteit
• harmadik lépés: ismerje fel, hogy az 1, 4 és 5 akkordok fő akkordok
• negyedik lépés: Ismerd fel, hogy a 2, 3 és 6 akkordok kisebb akkordok
• ötödik lépés: nagybetűs római számokat alkalmazz a dúr akkordokra, kisbetűs római számokat pedig a moll akkordokra

diatonikus akkordok változásai

a magyarázat alkalmazásában itt a D-dúr kulcsához fogok ragaszkodni. Azonban csak észre, hogy ezek a szabályok lehet alkalmazni, hogy minden kulcs.

tegyük fel, hogy a zenekar azt mondja neked, hogy a dal “bVI – bVII – I progresszióval végződik a D-dúr kulcsban”.

mit mond ez neked?

Nos, először fel kell ismerned, hogy a D-dúr kulcsban vagy, ezért ez lesz az alapja, amelyen bármilyen változtatást el kell végezni.

Ismét itt van a D-dúr skála:

D-dúr skála: D E F# G A B C#

tehát ez a progresszió akkordokat fog készíteni a következő megjegyzésekből:

B, C# és D

So..

• “a” B “ellapítása és dúrvá tétele” Bb-dúr akkordot eredményez.
• “a C# elsimítása és majorrá tétele” C-dúr akkordot eredményez.
• akkor csak egyszerűen megvan az “egy akkord”, amelyről már tudja, hogy D-dúr akkord.

tehát az akkord progressziója:

Bb – C – D

nem túl rossz, mi?

csak észre, hogy a Bb és C akkord nem diatonikus a kulcs a D-dúr (aka. olyan jegyzeteket tartalmaznak,amelyek nem a D-dúr skálán vannak). Ennek ellenére továbbra is a D-dúr skálát használtuk keretrendszerként vagy kiindulási pontként, amelyhez az akkord progresszió létrejön.

a zenében mindig vannak nem diatonikus dolgok…akkordok, egyes hangok stb….

azonban, amint azt már sokszor mondtam, az alapvető dúr skála az alapja mindennek a zenében. Tehát még ha van is néhány nem diatonikus akkord egy akkord progresszióban, ezek az akkordok még mindig valahonnan származnak, és ez valahol a fő skála.

az akkord progressziójának egy másik kulcsra történő átültetésének módja

ez valóban a nagy alkalmazás, amelyhez el akartam jutni ebben a leckében.

ha van egy adott akkord progresszió bármelyik gombot, akkor egyszerűen alkalmazni, hogy ugyanazt akkord progresszió bármely más gombot, és ez lesz ugyanaz sound…it csak egy másik kulcsban lesz.

Vegyünk például egy I – V – vi – IV – T D – dúr kulcsban, ami a következő lenne:

D – A-Bm-G

most tegyük fel, hogy az énekes nem tudja elénekelni ezt a dalt D-dúr kulcsban; megkérdezi, hogy játszhatod-e a dalt C-dúrban.

meg tudod csinálni? Természetesen te can…so amíg tudod, hogy mik a C – dúr skála jegyzetei…

C – dúr skála: C D E F G A B

tehát a római számokat alkalmazva minden akkordra, az eredmény:

I – C
V – G
vi – Am
IV – F

az új “I – V – vi – IV akkord progresszió” a legfontosabb a C – dúr most:

C-G-Am-F

elég egyszerű.

Római Számszámozási rendszer kisebb kulcsokhoz

kisebb kulcsok esetén a folyamat pontosan ugyanaz:

• a megfelelő moll skála jegyzeteit veszi
• kisbetűs római számokat alkalmaz a moll akkordokra
• nagybetűs római számokat alkalmaz a major akkordokra

tehát, ha EGY “I – VI – III progressziót” szeretne játszani az E – moll kulcsában…egyszerűen megnézné az E – moll skála jegyzeteit…

e-moll skála: e f# g a b c d

a progresszió tehát…

em-c-g

mint minden zenében, ez a téma sokkal mélyebbre megy, mint ez. Azonban, csak azt akartam, hogy megbizonyosodjon arról, hogy van egy alapvető ismereteket a római számszámozási rendszer akkord progresszió. Ha ezt megérted, jó úton vagy!

mint mindig, jó szórakozást!