aktivált protein C rezisztencia-a trombózis egyik fő kockázati tényezője

az aktivált protein C-vel szembeni rezisztencia egy nemrégiben észlelt jelenség, amely gyorsan elfogadta a vénás tromboembólia fő kockázati tényezőjét. Az aktivált C fehérjével szembeni rezisztencia fenotípusos expresszióját az aktivált C protein antikoaguláns aktivitására adott rossz válasz jellemzi, amely kulcsfontosságú enzim a véralvadás lefelé szabályozásában, ami hiperkoagulálható állapotot okoz. Az aktivált protein C-vel szembeni rezisztenciával rendelkező esetek legalább 90% – át az V. véralvadási faktor génjének pontmutációja magyarázza, amelynek eredményeként az Arg Gln-re vált az 506-os pozícióban (V faktor:Q506, gyakran V. faktor Leiden), amely az aktivált V. faktor három aktivált protein C hasítási helyének egyike.a mutáció autoszomálisan domináns tulajdonságként öröklődik, és prevalenciája 2% – tól több mint 10% – ig terjed az Általános kaukázusi populációban. Számos klinikai vizsgálat, különböző felvételi kritériumok alkalmazásával, az aktivált protein C rezisztencia prevalenciáját mutatja 20-60% a vénás thromboemboliában szenvedő betegek körében. A tényleges trombotikus kockázat mérsékelt, 5-7 esélyhányados, de magas prevalenciája messze a ma ismert legfontosabb öröklött kockázati tényezővé teszi, még magasabb, mint az antitrombin öröklött hiányosságaiból származó hozzájárulások összege, protein C és protein S. A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy az aktivált protein C rezisztencia, amely nem az V faktornak köszönhető:Q506 és úgy tűnik, hogy szerzett, a vénás thrombosis és az agyi ischaemiás betegség kockázati tényezője is. Az aktivált protein C-re adott csökkent válasz gyakori a terhesség és az orális fogamzásgátlók alkalmazása során, de ezen eredmények klinikai jelentőségét még nem határozták meg. Az aktivált protein C rezisztencia fenotípust általában aktivált parciális tromboplasztin időalapú vizsgálattal diagnosztizálják, amely kimutatja V faktor: Q506-függő valamint megszerzett aktivált protein C rezisztencia. A V-faktor mutáció érzékenysége és specificitása azonban általában 90% alatt van. A turbidimetriás vagy fotometriai vérrögdetektálási elvvel rendelkező koagulációs műszerek általában jobb teljesítményt nyújtanak az elektromechanikus műszerekhez képest. Az aktivált parciális tromboplasztin idő teszt a preanalitikai változók gondos ellenőrzését igényli, és a thrombocyta-szennyezettségnek 1% alatt kell lennie, mivel ellenkező esetben hamisan alacsony aktivált protein C válasz érhető el. Közel 100% – os érzékenység és specificitás az V-faktorra:A Q506-ot módosított aktivált parciális tromboplasztin időpróbával kapjuk meg, a minta plazmájának V-faktor hiányos plazmával történő előzetes hígításával. A preanalitikai változók hatása ebben a vizsgálatban csekély. Számos polimeráz láncreakció – alapú módszert publikáltak, amelyek közül néhány allél-specifikus, amelyek kényelmes és objektív megerősítést nyújtanak az V-faktor mutációjáról. A trombotikus eseményeket gyakran örökletes és közvetett kockázati tényezők kombinációja váltja ki. Az aktivált protein C rezisztencia magas prevalenciája felveti azt a kérdést, hogy költséghatékony lenne-e ennek a tulajdonságnak a szűrése a műtétekkel, a terhességgel és az orális fogamzásgátlókkal kapcsolatban. Néhány adat már alátámasztja ezt, de prospektív tanulmányokra lesz szükség annak meghatározásához, hogy ez milyen körülmények között lehet érintett.