Az észak-kínai-síkság

az észak-kínai-síkság (kínaiul: 6529) egy nagy kiterjedésű, lefelé húzódó hasadékmedence, amely a késő paleogénben és Neogénben alakult ki, majd a sárga-folyó lerakódásai módosították. Ez Kína legnagyobb hordalékos síksága. A síkságot északon a Yanshan-hegység, nyugaton a Taihang-hegység, délen a Dabie és a Tianmu-hegység, keleten pedig a Sárga-tenger határolja. A Sárga folyó a síkság közepén átfolyik a Bohai-tengerbe.

az észak-kínai síkság az alsó sárga-folyót és mellékfolyóit körülvevő terület, valamint az északi üres sztyepp.

az észak-kínai síkság sötétben látható. A Sárga-folyó a következő: “R!! Amarillo”.

a Sanmenxia gát alatt található a többcélú Xiaolangdi gát, amely a folyó utolsó völgyében található az észak-kínai síkság előtt, egy nagy delta, amelyet a Sárga folyó torkolatánál az évezredek során leesett iszapból hoztak létre. Az észak-kínai síkság kiterjed Henan, Hebei és Shandong tartományok nagy részére, és összeolvad a Jangce deltával az északi Jiangsu és Anhui tartományokban. A Sárga folyó kanyarog a termékeny, sűrűn lakott síkság felett, amely a Bohai-tengerbe ürül. A síkság Kína egyik legfontosabb mezőgazdasági régiója, kukoricát, cirokot, őszi búzát, zöldségeket és gyapotot termel. Beceneve “a sárga föld földje”.

a síkság déli részét hagyományosan Közép-síkságnak nevezik (pinjin: zh), amely a kínai civilizáció bölcsőjét képezte.

a síkság területe mintegy 409 500 négyzetkilométer (158 100 négyzetkilométer), amelynek nagy része kevesebb, mint 50 méter (160 láb) a tengerszint felett. Ez a lapos, sárga talajú síkság a cirok, a köles, a kukorica és a gyapottermelés fő területe Kínában. Búzát, szezámmagot és földimogyorót is termesztenek itt. A síkság a világ egyik legsűrűbben lakott régiója.

Peking, a nemzeti főváros, a síkság északkeleti szélén található, tianjinnal, egy fontos ipari város és kereskedelmi kikötő, északkeleti partja közelében. A shandongi Shengli olajmező fontos kőolajbázis.