Bartholin mirigy tályog terhesség alatt: jelentés 40 betegről

cél(ok): a Bartholin mirigy tályogainak klinikai és bakteriális jellemzőinek tanulmányozása terhesség alatt, valamint a szülészeti és újszülött kimenetelei.

tanulmányterv: retrospektív kohorsz vizsgálat minden olyan betegről, akik 2004 és 2015 között Bartholin mirigy tályogok műtéti kezelésében részesültek egyetemi központunkban. A klinikai és bakteriális jellemzőket terhes és nem terhes nők között hasonlították össze.

eredmények: A periódusos vizsgálatba 156 beteget vontak be (40 terhes és 116 nem terhes). A Bartholin mirigy tályogainak előfordulása terhesség alatt 0,13% volt. Nyolc (20%) tályog fordult elő az elsőben, 18 (45%) a másodikban, 11 (47,5%) a harmadik trimeszterben és 3 (7,5%) a szülés utáni időszakban. Terhesség alatt nem fordult elő súlyos perinealis és neonatális fertőzés. Egy késői vetélést és egy koraszülést figyeltek meg. Több többparitást találtunk a terhes nőcsoportban, mint a nem terhes nőknél (62, 5%, szemben a 45%-kal, p<0, 05). A Bartholin mirigy tályogjai szintén gyakoribbak voltak terhes nőknél (55% versus 30, 1%, p<0, 05). Az első vonalbeli antibiotikum-kezelés gyakoribb volt a nem terhes nőknél (20% versus 45%, p<0, 05). A pozitív tenyészet aránya nem különbözött a két csoport között (70% versus 55,2%). A negatív gennykultúrák közül a terhes nőcsoportban egyetlen beteg sem kapott első vonalbeli antibiotikum-terápiát, szemben a nem terhes nőkkel (0% versus 25%, p<0, 05). Az E. coli volt a leggyakoribb kórokozó a két csoportban (a pozitív tenyészetek 48,9% – a és 28% – a.A teljes népesség 2% – a). A bakteriális taxonok eloszlása nem különbözött a két csoport között.

következtetés: a bakteriális jellemzők nem különböztek a nem terhes nőktől. A terhesség növelheti a Bartholin mirigy tályogok előfordulását a tályogok korábbi műtéti kezelésében szenvedő betegeknél. Megfelelő kezelés alkalmazása esetén az anyai és újszülöttkori eredmények kedvezőek, és súlyos fertőzések nem várhatók.