Exodus 21: 7 kommentárok: “ha egy férfi eladja a lányát, mint egy női rabszolga, ő nem megy szabadon, mint a férfi rabszolgák.

7. ha egy férfi eladja a lányát] ahogy könnyen megteheti, akár tényleges szegénységből, akár azért, mert olyan körülmények között volt, hogy előnyösebb lenne, ha lánya egy jómódú szomszéd ágyasa lenne, mint feleségül venni egy saját társadalmi helyzetben lévő férfit.
Szobalány] jobb, bondwoman( RVm.), vagy női rabszolga: A ‘szolgálólány’ olyan társulásokkal rendelkezik, amelyek egyáltalán nem az ókori héber társadalom társulásai. Itt a szó (‘sokszoros sokszoros’) különösen egy női rabszolgát jelöl, akit nemcsak háztartási munkára, hanem arra is megvásároltak, hogy gazdája ágyasa legyen. Vö. ugyanez a szó a Genezis 21: 10 ff. (Hágár), Jdg 9:18 (Gedeon ágyasa; lásd Exodus 8:31), Exodus 19: 19.
mint a férfi rabszolgák] v. 2.
7–11. Héber női rabszolgák. A női rabszolgákra vonatkozó törvény más. Egy női rabszolga nem kapja meg a szabadságát hat év végén (7. V.); mégis, nem lehet eladni egy nem Izraelitának; és ha gazdája, mielőtt valóban ágyasává venné, úgy találja, hogy nem szereti őt, meg kell váltania (8.V.). Ha a gazdája megvette őt a fiának, akkor a szokásos leányjogokkal kell rendelkeznie (9.V.). Ha gazdája egy másik ágyast vesz el, nem szabad megfosztani ételétől, ruházatától és házastársi jogaitól (10.V.): ha ezeket megtagadják, akkor a szabadságát feltétel nélkül meg kell adni neki (11. V.). A női rabszolgákkal szembeni eltérő bánásmód oka abban rejlik ,hogy a női rabszolga általában (8. V.) gazdája ágyasa volt; következésképpen olyan kapcsolatban állt gazdájával, amelyet hat év elteltével nem lehetett megfelelően megszüntetni. Az ágyasság gyakori volt az ókori héberek körében (a pátriárkák között, Genesis 16:3; Genesis 22:24; Genesis 30:3; Genesis 30:9; Genesis 36:12; A bírák idején, Jdg 8:31; Jdg 9:18; Jdg 19:1 ff.; és a korai királyok között, 2sámuel 3:7; 2sámuel 5:13; 2sámuel 15:16; 2sámuel 21:11; 1királyok 11:3), mint ahogy az a babiloniak között is volt, amikor is a mai napig élt (lásd: Lane, modern egyiptomiak, I. 122, 227, 232 f.).
Vö. az érdekes eset, amelyet két kortárs szerződéstábla igazol (csipeszek, OT. a szamár fényében. és Bab. feljegyzések és legendák, p. 174 f.; szakács, Mózes és h.N. p. 113 f.): egy férfi feleségül veszi felesége nővérét, hogy várakozó szobalányává váljon.
7. vers. – Ha egy férfi eladja a lányát cselédnek. Az ősi nemzetek között az apa gyermekei feletti jogait általában úgy tekintették, mint a rabszolgák eladásának jogát. A civilizált országokban a jogot ritkán gyakorolták; de ami visszatartotta az embereket, az inkább a büszkeség érzése volt, mint az, hogy az ilyen eladások megfelelőek-e. Sok barbár nemzet, mint a trákok (Heródes. 5:6), rendszeresen gyakorolta a lányaik eladását. Még Athénban is volt idő, amikor a gyermekek értékesítése gyakori volt (Plut. Vit. Solon. § 13). Nyilvánvaló, hogy a meglévő szokások szentesítették az ilyen eladásokat a héberek körében, és amit a törvény most tett, az az volt, hogy közbelépjen és enyhítse a rossz következményeket. (Hasonlítsd össze a 2. vershez fűzött megjegyzést.) Ezek a nők esetében voltak a legnagyobbak. Általában megvásárolták őket, hogy az ágyasok, vagy a mesterek másodlagos feleségei legyenek. Ha ez a szándék megvalósulna, akkor életük során jogosultak lennének feleségi státusukra és tartásukra, még akkor is, ha férjük egy másik (törvényes) feleséget vett fel (ver. 10). Ha a megtartást nem hajtották végre, vagy a férfinak feleségül kellett vennie az egyik fiához (ver. 9), vagy ő volt, hogy eladja a jogait felette teljesen az ő kötelezettségeit egy másik Héber; vagy azonnal vissza kellett küldenie őt sértetlenül az apja házába, anélkül, hogy követelné tőle a vásárlási pénz visszatérítését. Lehet, hogy ezek a rendelkezések nem szolgáltak gyógyírként egy gyenge és kétségtelenül elnyomott osztály minden rosszára, de a meglévő szokások fontos enyhítései voltak, és jelentős mértékben védték a rabszolga-ágyast. Exodus 21: 7 egy izraelita leánya, akit apja eladatott szolgálólánynak, vagyis ahogy a folytatás is mutatja, házvezetőnőnek és ágyasnak, más viszonyban állt gazdája házával. Nem kellett volna úgy távoznia, mint a férfi-szolgák, vagyis nem szabad szabadon távoznia a szolgálat hat évének végén; de a következő három szabályt, amelyeket a 6 (21,8), a 21,9 (21,11), és a 21,11) vezettek be vele kapcsolatban, be kellett tartani. Az első helyen (Exodus 21: 8), “ha nem tetszik az ő ura, aki eljegyezte magát, akkor hagyja, hogy megváltott.”A hívni, mielőtt יעדהּ az egyik tizenöt esetben hívni van jelölve a Maszoréta szöveg, mint állva לו; és ez nem jelentheti azt, hogy nem az előttünk lévő folyosón. Mert ha úgy kell venni, mint egy negatív, “hogy nem nevezi ki őt,” sc., mint magának ágyasa, a névmást bizonyosan nem hagynák ki a névmásból. (Lásd: ges. 53, 6. megjegyzés), hogy hagyja, hogy megváltsák, vagyis hogy egy másik Izraelita megvásárolja őt ágyasként; mert az Atya részéről aligha gondolhatott volna a megváltásra, mivel kétségtelenül egyedül a szegénység okozta volna, hogy eladja a lányát (Leviticus 25:39). De ” eladni őt egy idegen nemzetnek (pl., bárkinek, kivéve a hébereket), nem lesz hatalma, ha hűtlenül viselkedik vele szemben,” vagyis ha nem adja meg neki a megígért házasságot. A második helyen (Exodus 21: 9, Exodus 21: 10), “ha kinevezi őt fia feleségévé, akkor a lányok jogai szerint kell cselekednie vele szemben”, vagyis lányként kell kezelnie; “és ha elveszi őt (a fiút) egy másik (feleség), – akár azért, mert a fiú már nem volt elégedett, akár azért, mert az apa a fia mellett egy másik feleséget adott a fiának – “az ételét (a főétel a hús, a főétel helyett a kenyeret, mert a törvényhozónak olyan vagyoni személyek voltak a fejében, akik képesek voltak ágyasokat tartani), az öltözékét és a házassági kötelességét, nem fogja csökkenteni”, vagyis azokat a követeléseket, amelyek leányként a támogatásért és fia feleségeként a házastársi Jogokért voltak nem szabad elhanyagolni; ezért nem engedhette meg a fiának, hogy elzárja vagy rosszul bánjon vele. Ezzel a magyarázattal elkerülhetők a többihez kapcsolódó nehézségek. Például, ha az Exodus 21:9 szavait a fiára utaljuk, és úgy értelmezzük őket, hogy “ha a fiú másik feleséget vesz”, akkor a tárgy megváltoztatását vezetjük be, anélkül, hogy bármi jelezné. Ha viszont úgy értelmezzük őket, hogy “ha az apa (a vásárló) egy másik feleséget vesz magának”, akkor ennek az Exodus 21:9 előtt kellett volna megtörténnie. A harmadik helyen (Exodus 21:11), ” ha nem (nem adja) ezt a három neki, ő megy ki a semmiért, pénz nélkül.””Ez a három” az étel, a ruházat és a házastársi jogok, amelyeket közvetlenül korábban említettek; nem ” si eam non desponderit sibi nec filio, nec redimi sit passus “(Rabbins és mások), sem” ha nem adta a fiának ágyasként, hanem csökkentette”, ahogy Knobel magyarázza.

Exodus 21: 7 interlineáris
Exodus 21: 7 párhuzamos szövegek
Exodus 21: 7 NIV
Exodus 21: 7 NLT
Exodus 21:7 ESV
Exodus 21:7 NASB
Exodus 21:7 KJV
Exodus 21: 7 KJV Exodus 21:7 Parallel
Exodus 21:7 Biblia Paralela
Exodus 21:7 Chinese Bible
Exodus 21:7 French Bible
Exodus 21:7 German Bible
Bible Hub