Hólyagos szájgyulladás vírus

BY admin
|

hólyagos szájgyulladás vírus

kórokozó biztonsági adatlap – fertőző anyagok

I. szakasz – fertőző ágens

név: hólyagos szájgyulladás vírus (VSV)

szinonima vagy kereszthivatkozás: Vesiculovírus(1,2), hólyagos szájgyulladás(1,2,3,4,5), vs(1,2,3,4,5,6), hólyagos stomatitis vírusbetegség(3,7), hólyagos stomatitis láz és Indiana láz(3).

jellemzők: a Vesiculovírus típus tagja, a Rhabdoviridae családban(3,6). A VSV egy golyó alakú, burokkal borított vírus, amelynek átmérője körülbelül 70 nm és hossza 170 nm (3), és egyszálú, negatív érzékű RNS genommal rendelkezik(5,8). A VSV-nek két fő szerotípusa van: VSV szerotípus Indiana (a Cocal vírus és Alagoas vírus altípusaival) és VSV szerotípus New Jersey(1,2,3,5,6,8).

II.szakasz – VESZÉLYAZONOSÍTÁS

patogenitás/toxicitás: a legtöbb VSV-vel fertőzött ember szubklinikusnak tűnik(1,6,8). A klinikai tüneteket mutató betegeknél a kezdeti tünet a magas láz, amely gyakran kétfázisú. A későbbi tünetek “influenzaszerűek”, beleértve a súlyos rossz közérzetet, fejfájást, myalgiát, arthralgiát, retrosternális fájdalmat, szemfájdalmat és hányingert(1,3,6,7). Esetenként a dengue-lázhoz hasonló vérzéssel járó betegség lefolyását figyelték meg (6). Hólyagképződés a szájnyálkahártyán, az ajkakon és az orron lehetséges, de ezek a hólyagos stomatitis ritka tünetei (VS)(3,6,7). A VS legtöbb emberi esetét laboratóriumi dolgozóknál diagnosztizálták (3). A laboratóriumban a VSV-t úgy tervezték, hogy megcélozza a rákos sejteket, vagy stimulálja az immunitást olyan betegségek ellen, mint az AIDS vagy az influenza(8).

epidemiológia: A VS létezik Észak-és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában, de Közép-Európában nem(6). A szerológiai felmérések azt mutatják, hogy a fertőzés prevalenciája magas lehet egyes populációk között enzootikus területeken. Például egy panamai vidéki településen a felnőtt lakosság több mint 90% – a érintett(3); a VS pontos gyakorisága azonban nincs jól meghatározva, mivel a betegség jóindulatú lefolyása miatt gyakran észrevétlen marad.

gazdaszervezet: emberek(1,2,4,5,6,8), lovak(2,4,6,8), szarvasmarhák, sertések, öszvérek(2,6), homoklegyek(5,6), szöcskék(4) és rágcsálók(2).

fertőző dózis: ismeretlen.

átviteli mód: fertőzött homoklégy harapása(1,5,7,8); a bőrön lévő kopásokkal való közvetlen érintkezés; fertőzött háziállatokkal való érintkezés; vagy aeroszolok belélegzése a nasopharyngealis úton (1,3). A vírust laboratóriumi körülmények között véletlen autoinokulációval vagy aeroszolok belélegzésével is átvitték(3,8).

lappangási idő: a lappangási periódusok széles skáláját jelentették 30 órától(1,6) 6 napig(7).

KOMMUNIKÁLHATÓSÁG: nincs dokumentált bizonyíték a VSV személyről emberre történő továbbítására.

III.szakasz – Terjesztés

víztározó: a fő víztározó a homoklégy, bár a fán élő rágcsálók és a főemlősök is hordozhatnak VSV-t(7). A szöcskéket a VSV potenciális tározójaként is bevonják (4).

zoonózis: Igen, az emberek megfertőződhetnek a VSV-vel a fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés révén, vagy közvetve egy fertőzött légy harapásával(1,5,7,8).

Vektorok: Homoklégy ( Phlebotomus spp.) tűnik a VSV legfontosabb vektorának (2,6,8). Fekete legyek(Simuliidae) (2,5,6), törpék ( Culicoides spp.), szúnyogok ( Aedes spp.) (2,5,8) és más diptera (2,5,6) is érintettek.

IV.szakasz – stabilitás és életképesség

GYÓGYSZERÉRZÉKENYSÉG: ismeretlen.

fertőtlenítőszerekre való érzékenység: a VSV-t 1% krezilsav, fenol, klórozott fenol, 2,5% fenol, 0,4% HCl, 2% nátrium-ortofenil-fenát(9) és nátrium-hipoklorit(1,9) inaktiválja.

fizikai inaktiválás: alacsony pH-értéken (1,5)(9) inaktiválva, azonnal 60 60 C(10,11) – re melegítve. A sztrómamentes hemoglobinban lévő VSV fotokezeléssel is inaktiválható (például vörös fénykibocsátó diódával (655 nm), 1,9-dimetil-metilénkék (DMMB) vagy metilénkék(MB)) (11).

túlélés a gazdaszervezeten kívül: a VSV 3-4 napig képes túlélni fertőzött nyálban a fejővödrökön, jászolokon és szénán(1).

V. szakasz – elsősegély / orvosi

felügyelet: a tünetek monitorozása. Az emberi VSV-fertőzéseket a torok tamponokból vagy vérből származó vírusizoláció igazolja(1,2,6). Egyéb kimutatási módszerek közé tartozik a PCR (1,2,6), az ELISA(1,2), a semlegesítés(2), a bók rögzítése, az immunfluoreszcencia és az elektronmikroszkópia(1).

Megjegyzés: Az összes diagnosztikai módszer nem feltétlenül áll rendelkezésre minden országban.

elsősegély/kezelés: jelenleg nincs specifikus terápia. Fontos a másodlagos fertőzések tüneti kezelése és megelőzése (6).

immunizálás: jelenleg nem áll rendelkezésre humán alkalmazásra.

profilaxis: nincs.

VI. SZAKASZ-LABORATÓRIUMI VESZÉLYEK

LABORATÓRIUMBAN SZERZETT FERTŐZÉSEK: 46 rögzített eset (halálozás nélkül) 1980-ig(12).

források / minták: vér(3,4,6), torokváladék(1,3,6), nyál(1,3,4), váladék vagy hám nyílt vezikulákból(1,3,4).

elsődleges veszélyek: a bőr és a nyálkahártya VSV-expozíciója fertőző aeroszolok és/vagy cseppek útján(3).

különleges veszélyek: a fertőzött állatállomány kezelése jól dokumentált veszély(1,2,3,6,7).

VII.szakasz – Az expozíció ellenőrzése / egyéni védelem

kockázati csoport besorolás: 3. kockázati csoport.

ELSZIGETELÉSI KÖVETELMÉNYEK: 3. szintű elszigetelési létesítmények, berendezések és operatív gyakorlatok fertőző vagy potenciálisan fertőző anyagokat, állatokat vagy kultúrákat érintő munkákhoz.

védőruházat: a laboratóriumba belépő személyzetnek le kell vennie az utcai ruházatot és ékszereket, és át kell öltöznie erre a célra szolgáló laboratóriumi ruházatra és cipőre, vagy fel kell vennie a teljes védőruházatot (azaz az összes utcai ruházatot teljesen be kell fednie). További védelmet lehet viselni a laboratóriumi ruházat felett, ha a fertőző anyagokat közvetlenül kezelik, például szilárd elülső ruhák szorosan illeszkedő csuklóval, kesztyűvel és légzésvédelemmel. Szemvédőt kell használni, ha ismert vagy potenciális kockázata van a fröccsenésnek(13).

egyéb óvintézkedések: minden fertőző anyaggal végzett tevékenységet biológiai biztonsági szekrényben (BSC) vagy más megfelelő elsődleges elszigetelő eszközben kell végezni, egyéni védőeszközökkel kombinálva. A fertőzött anyagok centrifugálását zárt tartályokban, lezárt biztonsági csészékbe vagy rotorokba kell helyezni, amelyeket biológiai biztonsági szekrénybe raknak vagy rakodnak ki. A tűk, fecskendők és egyéb éles tárgyak használatát szigorúan korlátozni kell. A nyitott sebeket, vágásokat, karcolásokat, legeltetéseket vízálló kötszerekkel kell lefedni. További óvintézkedéseket kell mérlegelni az állatokkal végzett munka vagy a nagyszabású tevékenységek esetében(13).

VIII. SZAKASZ-KEZELÉS ÉS TÁROLÁS

KIÖMLÉSEK: Hagyja, hogy az aeroszolok leülepedjenek, és védőruházatot viselve óvatosan takarja le a kiömlött anyagot papírtörlővel, és alkalmazzon megfelelő fertőtlenítőszert, a peremtől kezdve a központ felé haladva. A tisztítás előtt hagyjon elegendő érintkezési időt (30 perc)(13).

ártalmatlanítás: Gőzsterilizálással, kémiai fertőtlenítéssel és/vagy elégetéssel fertőtlenítsen minden megsemmisítendő anyagot(13).

Tárolás: lezárt, szivárgásmentes tartályokban, amelyek megfelelő címkével vannak ellátva, és a 3.szintű elszigetelési laboratóriumban vannak lezárva(13).

IX.szakasz – szabályozási és egyéb információk

szabályozási információk: a kórokozók behozatalát, szállítását és felhasználását Kanadában számos szabályozó testület szabályozza, beleértve a kanadai Közegészségügyi ügynökséget, az Health Canada-t, a Canadian Food Inspection Agency-t, A Environment Canada-t és a Transport Canada-t. A felhasználók felelősek annak biztosításáért, hogy megfeleljenek az összes vonatkozó jogi aktusnak, rendeletnek, irányelvnek és szabványnak.

Frissítve: 2010.szeptember.

készítette: Pathogen Regulation Directorate, Public Health Agency of Canada.

bár az ebben a kórokozó-Biztonsági adatlapban található információk, vélemények és ajánlások megbízható forrásokból származnak, nem vállalunk felelősséget az információk felhasználásából eredő pontosságért, elégségességért vagy megbízhatóságért, vagy bármilyen veszteségért vagy sérülésért. Az újonnan felfedezett veszélyek gyakoriak, és ez az információ nem teljesen naprakész.