Helicobacter pylori (H. pylori)
a Helicobacter pylori (Hp) olyan baktérium, amely csak a gyomor szöveteit fertőzi meg. A baktériumok forrása nem ismert, de feltehetően táplálék vagy víz lenyelése révén szerezhető be. A fertőzés általában krónikus, és a legtöbb ember nem ismeri a kezdeti fertőzést.
a fertőzés kockázati társulásai közé tartozik az életkor előrehaladtával, hogy a fiatal felnőttek kevesebb mint 20% – a, de a kanadai idősek legalább 60% – a fertőzött. A nagyon zsúfolt körülmények között vagy egy kevésbé fejlett országban való felnövekedés szintén kockázati tényezők.
diagnózis
a fertőzés diagnosztizálására szolgáló tesztek közé tartozik a Hp elleni antitest vér-vagy nyálvizsgálata. Tisztában kell lenni azzal, hogy az antitest a szervezet teljes felszámolása után több mint egy évig fennmaradhat a szervezetben, így a kezelés utáni antitestszintek követése nem hasznos módszer a sikeres terápia megerősítésére. A szervezet mikroszkóposan látható a gyomorbiopsziákon, amelyeket a vizsgálat idején vettek fel. A nukleáris légzéstesztek a baktériumok jelenlétét is jelzik, de nem állnak rendelkezésre könnyen, drágák és általában nem szükségesek.
a legtöbb embernél a baktériumok nem okoznak észrevehető kárt, hanem egyszerűen a gyomor bélésében élnek. A fertőzésben szenvedők 15% – ánál azonban végül fekély alakul ki. A pontos ok, amiért egyesek fekélyt kapnak, mások pedig nem, nem ismert. Azonban nézett a másik irányba, szinte mindenki a standard peptikus fekély lesz fertőzött. Ezenkívül az év során a második fekély kialakulásának esélye 60% – ról körülbelül 5% – ra csökkenthető, ha a baktériumokat a fekélybetegség epizódja után felszámolják.
tünetek
a fekélybetegség az egyetlen jelenlegi tüneti betegség társulás a Hp-vel. Nincs összefüggés gyomorégéssel, gázzal, böfögéssel, székrekedéssel, hasmenéssel vagy nem fekélyes diszpepsziával (az időszakos, felső hasi diszkomfort gyakori panasza, fekélyek jelei nélkül). Vita merült fel a gyomorrákkal való kapcsolatról, de erre nincs bizonyíték, és senki sem javasolja a nagykereskedelmi kezelést egyszerűen erre az elméleti aggodalomra.
kezelések
sajnos a szervezetet nehéz kezelni. Jelenleg a terápia egyetlen indikációja a múlt vagy a jelenlegi nyombél-vagy gyomorfekély, nem az aszpirinszerű gyógyszerek miatt. Számos program áll rendelkezésre a kezelésre, de mindegyikben közös a két antibiotikum kombinációja nagy dózisokban plusz más szerek. A leghatékonyabb programok (90-95% – os felszámolás) klaritromicint (Biaxin!) használnak naponta kétszer 500 mg (bid), metronidazol 500 mg bid plusz egy protonpumpa inhibitor, például omeprazol (Losec!) 20 mg bid, lansoprazol (Prevacid!) 30 mg bid vagy pantoprazol (Pantoloc!) 40 mg bid) hét napig. Alternatívák közé tartozik az amoxicillin 500mg bid, vagy tetraciklin 500mg naponta négyszer (qid), plusz bizmut-szubszalicilát (Pepto-Bismol 6) tabs qid 10 napig felszámolási arány körülbelül 80%. Ezenkívül további 2-4 hét savgátlást alkalmaznak az akut fekélyek gyógyítására.
a felszámolás megerősítésének szükségessége ellentmondásos. A legtöbb orvos a legújabb kezelési rendek jó sikerességi arányaira támaszkodik, ahelyett, hogy drága vagy unalmas vizsgálatokat végezne annak bizonyítására. Talán a legjobb hír az, hogy a Hp fertőzés megismétlődése évente csak körülbelül 1% A sikeres kezelés után.
összefoglalva a duodenális vagy gyomorfekély megközelítése radikálisan megváltozott az elmúlt évtizedben. A Helicobacter pylori eradikációja a korábbi vagy jelenlegi fekélyekben szenvedőknél drasztikusan csökkenti a visszatérő betegség és szövődmények kockázatát.
James Gray, MD, FRCPC
először az inside Tract (belső traktus) hírlevélben jelent meg 101.szám – 1997. május/június
Helicobacter pylori frissítés
mindenkor jó és rossz baktériumok élnek bennünk. Meglepő lehet, hogy az emberi test szimbiotikus (kölcsönös előnyökkel járó) baktériumokat tartalmaz, amelyek jelentősen meghaladják a test saját sejtjeit. A test minden sejtjére legalább 10 baktérium él bennünk vagy rajtunk. A testtel és a testtel együtt és egymás ellen dolgoznak. Fontos a jó és rossz baktériumok megfelelő egyensúlyának fenntartása, és számos tényező, például étrend, betegség és orvosi kezelések befolyásolhatják ezt az egyensúlyt.
bár lehet, hogy akár 1000 különböző baktériumfaj él a testünkben egy időben, van legalább 30-40 faj rendszeres tartózkodási. Az emberek baktériumokkal való kapcsolata általában kölcsönösen előnyös; azonban, egyes esetekben, a baktériumok túlnövekedése emberi halált okozhat. A hasznos baktériumok segítenek abban, hogy táplálékunkat energiává alakítsuk, harcoljunk a káros baktériumok ellen, és segítsünk az immunrendszerünk modulálásában. A baktériumok a széklet tömegének körülbelül 60% – át teszik ki. Bár lehetséges a baktériumok nélkül élni, lehet, hogy nem él jól. A probiotikumok az a kifejezés, amely magában foglalja az összes hasznos baktériumot. Az újabb betegségkezelések különféle probiotikus törzsek újbóli bevezetését igénylik a szervezetbe.
a Helicobacter pylori (H. pylori) baktériumok csak az emberekben vannak jelen, és alkalmazkodtak a gyomor környezetéhez. A baktérium rendkívül változó, és a törzsek sok szempontból jelentősen különböznek egymástól, mint például a gyomornyálkahártya tapadása és a gyulladás kiváltására való képesség. Még egyetlen fertőzött egyénnél sem minden H. pylori baktérium azonos, és a krónikus fertőzés során ezek a baktériumok alkalmazkodnak a gyomor változó körülményeihez. Az emberek közötti genetikai variációk befolyásolhatják a H. pylori iránti érzékenységüket.
a H. pylori felelős a nyombélfekélyek több mint 90% – áért és a gyomorfekélyek legfeljebb 80% – áért. A bizonyítékok összekapcsolják a baktériumokat a gyomorhuruttal (gyomorgyulladás) és a gyomorrákkal – a rákkal kapcsolatos halálesetek második vezető oka a világon.
a H. pylori a vashiányhoz kapcsolódik
az American Journal of Epidemiology 1 nemrégiben készült tanulmánya, amely 7462 ember adatait vizsgálta, azt mutatja, hogy ezek a baktériumok hozzájárulhatnak a világ egyik leggyakoribb táplálkozási hiányához – a vashoz.
a vashiány elsősorban az idősebb csecsemőket, kisgyermekeket, serdülőket és a menopauza előtti nőket érinti. Testünknek vasra van szüksége a hemoglobin előállításához, amely a vörösvértestekben lévő anyag, amely oxigént szállít a sejtekbe a tüdőn keresztül. Ha nincs elegendő vas, a szervezet kisebb és kevesebb vörösvérsejtet termel, ami kevesebb oxigént táplál a szervezetben. Ez károsodást okozhat az immunrendszer, a kognitív és a reproduktív test funkcióiban, valamint a munka teljesítményében.
a kutatók az 1999-es és 2000-es évekre kiterjedő, három tényezőre kiterjedő, három éves és annál idősebb amerikai népesség reprezentatív mintáját vizsgálták:
- vashiány, amelyet a vasraktárak három méréséből legalább két rendellenes eredményként határoztak meg,
- vashiányos vérszegénység (IDA), amelyet alacsony hemoglobinszintként határoztak meg vashiány jelenlétében, és
- H. pylori fertőzés.
a vizsgálati populációban a vashiányos esetek 35%-A és az IDA esetek 51% – A fordult elő H. pylori-fertőzött betegeknél.
a biokémiai mechanizmus, amellyel a H. pylori vashiányt és vérszegénységet okoz, nem ismert. A kutatók azonban azt sugallják, hogy a redukált vas oka lehet egy vagy több ilyen tényező:
- a baktériumok vasat használnak a szaporodáshoz,
- Mikrovérzés, amely a H. pylori gyomorfalhoz való kötődéséből ered, és/vagy
- csökkent vasfelszívódás a H. pylori gyomorra gyakorolt hatása miatt.
a H. pylori-val fertőzött emberek többsége az Egyesült Államokon kívül született, ahol általában magasabb a baktériumok fertőzési aránya. Ezek a kutatók azt sugallják, hogy H. a pylori a fertőző vashiány második fő oka, a féregfertőzés mellett.
következtetésként a kutatók rámutatnak, hogy a H. pylori fertőzés 40% – kal, az IDA pedig 160% – kal növelte a vashiány kockázatát. Ez a peptikus fekélybetegségben szenvedő betegek kizárása után történt – a vérveszteség miatti vérszegénység ismert hozzájárulója.
a joghurt segít a Helicobacter pylori elleni küzdelemben
az orvosok a H. pylori fertőzést “hármas terápiával” kezelik, amely két antibiotikumból és egy protonpumpa-gátlóból áll. Ha az előírt módon követik, ez a kezelés a fertőzések 80-90% – ánál érvényesül. A rezisztens esetek fennmaradó 10-20% – ában négyszeres kezelésre lehet szükség, más antibakteriális gyógyszerek hozzáadásával. Sajnos ez a folyamat még mindig nem minden esetben szünteti meg teljesen a baktériumokat, és az antibiotikum-kezelés hátránya, hogy elpusztítja mind a rossz, mind a jó baktériumokat.
két tanulmány, amelyet ugyanaz a vezető kutató vezetett Tajvanon, négy év különbséggel, jobb eredményeket mutat mind a hármas, mind a négyszeres terápiában azáltal, hogy AB-joghurtfogyasztást ad a közelharcihoz. Az AB-joghurt tartalmaz Lactobacillus acidophilus (acidophilus) és Bifidobacterium bifidus (bifidus), a természetben előforduló probiotikumok az emberi emésztőrendszer.
az AB-yoghurt első vizsgálata során, amelyet az Alimentary Pharmacology and Therapeutics3 folyóiratban publikáltak 2002-ben, a kutatók 160 H. pylori-fertőzött beteget osztottak két csoportra. Mindkét csoport egyhetes “hármas terápián” esett át két antibiotikummal és egy protonpumpa-gátlóval. Az egyik csoport 200 ml AB-joghurtot is fogyasztott, amely legalább 5 db 109 organizmust tartalmazott, naponta kétszer, a hármas terápia hetében és az azt követő négy hétben. A másik csoport tartózkodott minden joghurtos terméktől.
a H. pylori eradikációs aránya szignifikánsan magasabb volt a hármas terápia plusz joghurt csoportban, 91%-kal, szemben a csak hármas terápia csoport 78%-ával. A hármas terápia gyakori mellékhatásai, mint például a hányás, székrekedés, hasmenés és fémes íz kevésbé gyakoriak voltak a joghurtot fogyasztó csoportban.
ezenkívül a kutatók négy héttel a hármas terápia után elemezték a résztvevők székletmintáit a Bifidus mennyiségére vonatkozóan, és megállapították, hogy a joghurtot fogyasztó csoportban a számok majdnem visszaálltak a kezelés előtti szintre, míg azok, akik nem ettek joghurtot, a Bifidus kimerült szintjét mutatták.
a második vizsgálatban, amelyet 2006 elején tettek közzé az American Journal of Clinical Nutrition2-ben, a kutatók megvizsgálták, hogy a sikertelen hármas terápia után a joghurtfogyasztás javíthatja-e a következő kezelési lehetőség, a négyszeres terápia hatékonyságát. A kutatók 138 olyan beteggel dolgoztak, akiknek hármas terápiája nem tudta felszámolni a H. pylori fertőzést. A betegeket vagy csak négyszeres terápiára osztották be, vagy egy olyan csoportba, amely 200 ml AB-joghurtot evett naponta kétszer négy hétig a négyszeres terápia előtt.
azoknál a betegeknél, akik hármas terápiát folytattak, amely nem szüntette meg a H. pylori fertőzést, a H. pylori későbbi eradikációs aránya közel 91% volt a joghurt előtti négyszeres terápiás csoportban, és 77% a csak négyszeres terápiás betegek körében.
hogyan működik az AB-yoghurt a H. pylori terhelések csökkentésében?
a kutatók legalább hat lehetséges hatásmechanizmust javasolnak erre:
- A H. pylori és az acidophilus és a bifidus közvetlenül versenyezhetnek a joghurtban lévő tápanyagokért, és a H. pylori lehet a vesztes a tápanyagokért folytatott harcban.
- az Acidophilus közvetlenül gátolhatja a H. pylori kötődését a gyomor falához.
- Az acidophilus és a Bifidus gyomorfalhoz való kötődése gátat képezhet, amelyen a H. pylori nem tud áthatolni.
- az Acidophilus és a bifidus immunmoduláló hatást fejthet ki a bélben, amely elnyomhatja a H. pylori terheléseket.
- a Bifidus tartalmú joghurt fogyasztása ellensúlyozza a coliform baktériumok hidrogéntermelő hatását a belekben, ami a H. pylori populációt ellenőrzés alatt tartja.
- az ureáz, amely a H. pylori fontos kolonizációs tényezője, a acidophilus és a bifidus közvetlen gátlása szerepet játszhatott.
a tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az AB-joghurt kiegészítés – laktózt toleráló betegeknél – segíthet javítani a H. pylori felszámolását, és ez a kiegészítés bizonyos védelmet nyújt a kezelés kellemetlen mellékhatásai ellen.