Katolikus Ifjúsági Minisztérium

az Egyesült Államok Katolikus püspökei az 1997-es dokumentumban meghatározták a Katolikus Ifjúsági szolgálatot a jövőkép megújítása: a Katolikus Ifjúsági Minisztérium keretrendszere (RTV). Ez az angol és spanyol nyelven nyomtatott dokumentum a szolgálat struktúráját, valamint nyelvi, teológiai és lelkipásztori megközelítést biztosít a mai serdülők személyes és szellemi szükségleteinek kielégítésére. Az egyháznak a fiatalok útitársává kell válnia—ezt értjük Ifjúsági Szolgálat alatt. Ha valóban” egy egész falu kell egy gyermek felneveléséhez”, akkor bizonyosan egy egész egyháznak kell utaznia a fiatalokkal, akik a jó hírrel küzdenek, és tanítványként válaszolnak.

a katolikus püspökök Országos Konferenciája 1997-es dokumentumában, a vízió megújítása: a Katolikus Ifjúsági Szolgálat kerete, három célt és nyolc elemet határozott meg, amelyek irányt adnak ennek a szolgálatnak.

1.cél – felhatalmazás

az Ifjúsági Szolgálat első célja: “képessé tenni a fiatalokat arra, hogy Jézus Krisztus tanítványaiként éljenek mai világunkban.”(RTV 9). A fiatalok “nemes kalandot keresnek”, egy lenyűgöző és kihívást jelentő életszemléletet, és egy olyan ügyet, amely megéri az elkötelezettségüket. Éhezik, hogy meghallják a jó hírt, amely a tanítványságban talál választ. Társaikként ezen a lelki úton, az egyház néhány módja az Ifjúsági Szolgálat ezen első céljának teljesítése …

• Jézus jó hírének hirdetése tanúságtételen és szavakon keresztül a fiataloknak.
• lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy tanítványként éljenek a szolgálatban, a szolgálatban és a vezetői lehetőségekben való részvételük révén.
• a fiatalok hittudásának biztosítása a tanítványsághoz.

2.cél – részvétel

a második cél: “felhívni a fiatalokat a katolikus Hitközség életében, küldetésében és munkájában való felelősségteljes részvételre.”(RTV 11). A fiatalok ki vannak éhezve a kapcsolatra, a kapcsolatra és a tartozásra. A család, a kortársak, az iskola, az ifjúsági szolgáló szervezetek és az egyház az elsődleges kapcsolatok a fiatalok számára. Néhány módja annak, hogy az egyház teljesíti az Ifjúsági Szolgálat második célját…

• fiatalbarát közösség, amely befogadja a fiatalokat, értékeli részvételüket és előhozza ajándékaikat.
• a fiatalok integrálása a plébániai közösség liturgikus, lelkipásztori és szolgálati életébe.
• lehetőséget teremtenek a fiatalok számára arra, hogy egészséges bizalmi és tiszteletteljes kapcsolatokat alakítsanak ki társaikkal és a felnőttekkel.
• a katolikus identitás és a vallási műveltség előmozdítása serdülőkori katekézis programokon keresztül.

3.cél – növekedés

az Ifjúsági Szolgálat harmadik célja “minden fiatal teljes személyes és szellemi növekedésének elősegítése.”(RTV 15). A serdülőkor fontos időszak a mentális, szellemi, társadalmi és fizikai növekedéshez. Tapasztalataik és kapcsolataik nagyban befolyásolják egészséges és pozitív fejlődésüket. Az egyház arra törekszik, hogy a fiatalokat a lehető legjobb külső állványzatokkal—a család, az iskola, a kortársak és más felnőttek gondoskodó kapcsolatainak hálózatával—vegye körül, miközben a fiatalok belső pszichológiai és lelki gerincüket fejlesztik—értékeiket, életvezetési képességeiket, elkötelezettségüket és erkölcsi iránytűjüket. Az egyház teljesíti az Ifjúsági Szolgálat harmadik célját…

• lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy személyes kapcsolatot alakítsanak ki Jézussal.
• a fiatalok pozitív fejlődésének aktív támogatása, valamint az egészséges értékek és életvezetési készségek előmozdítása.
• fiatalok családjainak támogatása források, programok és szolgáltatások biztosításával.
• lehetőséget biztosítunk arra, hogy megtapasztaljuk és kifejezzük mások iránti törődésünket, szolgálatunkat és együttérzésünket.

az Ifjúsági Szolgálat nyolc összetevője

az Ifjúsági Szolgálat több, mint Programok és események. Ez ” a keresztény közösség válasza a fiatalok szükségleteire, és az ifjúság egyedi ajándékainak megosztása a nagyobb közösséggel.”(Az Ifjúsági Szolgálat víziója, 6. o., idézi az RTV 1). Ahhoz, hogy a leghatékonyabb legyen, ez egy minisztérium a fiatalok számára, a családjukkal, a plébániai közösségükkel és a nagyobb közösséggel. A fiatalokkal végzett szolgálat középpontjában a gondoskodás áll, támogató kapcsolatok, ahol a fiatalok testben tapasztalják meg a jó hírt.

az Ifjúsági Szolgálat átfogó megközelítése a jövőkép megújításában meghatározott nyolc összetevőt használja keretként: érdekképviselet, katekézis, közösségi élet, evangelizáció, igazságosság és szolgálat, vezetés fejlesztése, lelkipásztori gondozás, valamint ima és istentisztelet. Ezek az összetevők vezérlik erőfeszítéseinket a jó hír hirdetésében, a fiatalok összekapcsolásában a hit közösségével, és a tanítványság kihívására hívásában.

1. 1. “az érdekképviseleti Minisztérium felkéri az egyházat, hogy vizsgálja meg prioritásait és gyakorlatait annak meghatározása érdekében, hogy a fiatalok mennyire integrálódnak a katolikus közösség életébe, küldetésébe és munkájába” és a társadalomban. (RTV, p. 27. az érdekképviseleti Minisztérium magában foglalja az emberi élet szentségének védelmét, a fiatalokkal való beszélgetést és a fiatalok nevében történő beszédet, a fiatalok hangjának megerősítését, valamint az egészséges közösség kiépítésére irányuló partnerségek kialakítását.
   2. “a katekézis szolgálata a leghatékonyabban elősegíti a fiatal és idősebb serdülők hitfejlődését, amikor a tananyag az egyház fontos hittémáira, valamint a serdülők fejlődési szükségleteire és élettapasztalataira összpontosít.”(RTV, 30. o.) segít a fiataloknak gazdagítani és bővíteni a Szentírás és a szent hagyomány megértését. Egészséges jövőt biztosít azáltal, hogy arra ösztönzi a fiatalokat, hogy hűségesen éljenek a valós életben való alkalmazásokban, hogy növekedhessenek Jézus Krisztus tanítványaiként a mindennapi életükben.
   3. “a közösségi élet Minisztériuma a szeretet, a támogatás, a sokféleség elismerése és az ésszerű elfogadás környezetét építi, amely a katolikus elveket modellezi; értelmes kapcsolatokat alakít ki; és táplálja a katolikus hitet.”(RTV, 34. o.) Ez magában foglalta a fiatalok és a gondoskodó felnőttek közötti kapcsolatokat, de nem kizárólag.
   4. “az evangelizációs szolgálat megosztja velünk Isten uralmának jó hírét, és felkéri a fiatalokat, hogy halljanak a testté lett igéről.”(RTV, 36. o.) Jézus példájából kiindulva az evangelizáció magában foglalja a közösség kijelentéseit és a felnőttek és fiatalok élő tanúságtételeit arról, hogy Isten uralma Jézusban és általa valósul meg. Az evangelizációs szolgálat számos lényeges elemet tartalmaz: tanúságtétel, megnyilatkozás, hirdetmény, meghívás, megtérés és tanítványság.
   5. “az Igazságügyi és szolgálati Minisztérium a Jézus Krisztusba, a Szentírásba és a katolikus társadalmi tanításba vetett hitükben gyökerező társadalmi tudatosságot és elkötelezettséget ápol a fiatalokban az igazságosság és a szolgálat iránt; felhatalmazza a fiatalokat arra, hogy konkrét erőfeszítésekkel az igazságosságért dolgozzanak az emberi szenvedés okainak kezelése érdekében; és az igazságosság, a béke és az emberi méltóság fogalmait minden szolgálati erőfeszítésbe belefoglalja.”(RTV, p. 38)
   6. “a vezetésfejlesztési Minisztérium felhívja, megerősíti és felhatalmazza a felnőttek és a fiatalok különféle ajándékait, tehetségeit és képességeit hitközségeinkben.”(RTV, p. 40)
   7. “a lelkipásztori szolgálat együttérző jelenlét, amely utánozza Jézus gondoskodását az emberekről, különösen azokról, akik szenvedtek és rászorultak.”(RTV, p. 42) Ez magában foglalja a pozitív serdülőkori és családi fejlődés előmozdítását számos pozitív serdülőkori és családfejlődésen keresztül számos pozitív (megelőző) stratégián keresztül, a serdülők és a válságban lévő családok gondozását támogatásokon, tanácsadáson és a megfelelő közösségi ügynökségekhez való utaláson keresztül; útmutatást nyújt, amikor a fiatalok életdöntésekkel szembesülnek és erkölcsi döntéseket hoznak, és kihívást jelentő rendszerek, amelyek akadályozzák a pozitív fejlődést.
   8. “az imádság és imádság szolgálata a kegyelem adományozása, a közösségi ima és a liturgikus élmények által ünnepli és elmélyíti a fiatalok Jézus Krisztussal való kapcsolatát; felébreszti az életükben munkálkodó lélek tudatosságát, teljesebben bevonja a fiatalokat az egyház szentségi életébe, különösen az Eucharisztiába; ápolja a fiatalok személyes imaéletét, és elősegíti a családi szertartásokat és imákat.”(RTV, p. 44)