Plummer-Vinson-szindróma

egy 32 éves nő, akinek kórtörténetében 9 hónapig fáradtságosság, 2 hónapig pedig progresszív nehézség jelentkezett a szilárd anyagok nyelésében. A vizsgálat során sápadt volt, glossitis, cheilitis (Ábra) és koilonychia volt. A vérvizsgálat mikrocita hipokróm vérszegénységet mutatott anizocitózissal, hemoglobinszint 6 g/dL (normál, 12-14 g/dL), átlagos corpuscularis térfogat 65 fL (normál, 80-95 fL), átlagos corpuscularis hemoglobin 19 pg/dL (normál, 27-32 pg/dL), szérum vasszint 22 USD/dL (normál, 50-140 USD/dL), szérum ferritin szint 14 ng/mL (normál, 25-250 ng/ml), és a teljes vaskötési kapacitás 495 kb (normál, 245-450 kb/dl). A Paterson-Brown-Kelly szindróma ideiglenes diagnózisa készült. Bárium fecske kiderült 1.3 cm-es web a posztkrikoid régióban (kiegészítő ábra, online elérhető a http://www.mayoclinicproceedings.org címen), amelyet ezt követően egy esophagoscope. A vérszegénységet orális hematinikumokkal korrigálták, a hemoglobinszint végül 11 g/dL-re javult. A dysphagia megszűnt, és az utolsó nyomon követés során 5 hónapig tünetmentes volt. A Paterson-Brown-Kelly-szindróma, más néven Plummer-Vinson-szindróma vagy sideropeniás dysphagia, a dysphagia, a vashiányos vérszegénység és a nyelőcső szövedékének hármasából áll. Először Henry Stanley Plummer írta le a 20.század elején, majd később Porter Paisley Vinson. Patterson és Kelly voltak az elsők, akik leírták a klinikai tüneteket, nevezetesen a dysphagia, a glossitis, a cheilitis, a vashiányos vérszegénység és a koilonychia. A pontos etiológia még mindig nem tisztázott. Úgy gondolják, hogy premalignus állapot, és rendszeres nyomon követés indokolt. A tünetek általában a vérszegénység korrekciójával oldódnak meg; a diszfágia enyhítéséhez azonban szükség lehet a háló dilatációjára.