PMC

megbeszélés

a metasztatikus léziók származási helyének meghatározásakor mind prognosztikai, mind terápiás információk lehetnek. VA betegpopulációnk viszonylag homogén betegcsoportot képvisel az életkor és a nem tekintetében, valamint kockázati tényezőik mind a tüdő, mind a vastagbélrák szempontjából. Ennek eredményeként a metasztatikus adenokarcinómában szenvedő betegeknél fontos meghatározni, hogy az elsődleges a tüdőben keletkezett-e a vastagbélben.

a citokeratinok, egy több mint 20 polipeptidből álló család, az epitheloid differenciálódás markerei. A különféle citokeratin altípusokat szövetspecifikus módon fejezzük ki az epiteliális eredetű sejteken. A tüdő adenokarcinómáiról beszámoltak CK7+, míg a vastagbélrák pozitív a CK20 festésre (Wang et al ,1995; Rubin et al, 2001). A karcinoembrionális antigén (CEA) expresszió felhasználható a vastagbél adenokarcinóma elváltozásainak értékelésére is (Lagendijk et al, 1998, 1999). Azonban az elsődleges tüdőrák gyakran pozitív CEA-t is fest, ami megnehezíti a vastagbél és a tüdő elsődleges differenciálódását a CEA expresszió alapján (Raab et al, 1993). Az itt bemutatott tanulmányban úgy döntöttünk, hogy értékeljük az elsődleges és metasztatikus tüdő-és vastagbélrákos betegek adenokarcinóma mintáinak citokeratin festési mintázatát. Meg akartuk határozni, hogy mind az elsődleges, mind az áttétes elváltozások következetesen festenek-e a CK7 és a CK20 esetében, és hogy ez segíti-e az áttétes elváltozások elsődleges származási helyének diagnosztizálását.

először megállapítottuk az elsődleges tüdő-és kolorektális adenokarcinómák ck7 és CK20 festési mintázatát. Az elsődleges tüdőelváltozások kilencvenhat százaléka CK7+/CK20-volt, míg a colorectalis primerek 100%− a festett CK7−/CK20+. Nem figyeltek meg különbséget a jobb – vs bal oldali vastagbél elváltozások vagy rektális primerek festési mintázatában. Nem volt szignifikáns megfigyelők közötti különbség, bár a tanulmány nem határozta meg a CK festés reprodukálhatóságának megállapítását.

a fenti eredmények alapján úgy döntöttünk, hogy értékeljük a metasztatikus adenokarcinóma elváltozásainak festési mintázatát különböző helyeken olyan betegektől, akiknek radiológiai vizsgálatokkal vagy a kolorektális rák ismert kórtörténetével rendelkeznek. A ck7+/CK20 mintát a primer tüdőrákban szenvedő betegeknél biopsziás metasztatikus léziók 95%− ánál figyelték meg. A bordából nyert egyik minta tüdőtömegű betegben negatív volt mind a citokeratin 7, mind a 20 esetében. Ennek a betegnek az elsődleges tüdődaganata erős ck7-festést mutatott, és negatív volt a CK20-ra. A borda elváltozás elszíneződésének hiánya a mintavételi hiba következménye lehet, mivel a biopsziás mintában a tumorszövet mennyisége kicsi volt. Volt még három tüdőrákos esetünk, ami áttétet adott a csontnak, kettő a bordákat érintette, egy pedig a combcsontot. Mindhárom erős és következetes festést mutatott a CK7-re. Azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében colorectalis rák szerepelt, a minták 88%−a mutatta a jellegzetes CK7 – /20+ festési mintát, összhangban az ismert rák metasztázisával. Így tanulmányunkban következetes mintát találtunk mind az elsődleges, mind az áttétes elváltozások esetében, nincs bizonyíték a citokeratin-festés elvesztésére szinkron vagy metakronos metasztatikus elváltozásokban. Loy és Calaluce (1994) értékelték a citokeratin 7 és 20 festési minták 50 áttétes tüdő vagy vastagbél adenocarcinoma minták. Beszámoltak arról, hogy a metasztatikus tüdőelváltozások 83%− a ck7+/CK20−festést mutatott, míg a metasztatikus colorectalis elváltozások 69% – a megtartotta a tipikus CK7 – /CK20+ festési mintát. A mi sorozatunktól eltérően azonban csoportjukban a metasztatikus tüdőelváltozások egyike sem, a colorectalis metasztatikus lerakódások közül csak kettő volt a májban.

a máj a metasztázis gyakori helye, ami megnehezíti az elsődleges származási hely diagnosztizálását. A májra metasztatikus adenokarcinómák nagy boncolási sorozatában, amelyet a Tot (1999) jelentett, mind a CK7, mind a CK20 festését értékelték. A ck7 – / CK20+ mintát 17 esetben figyelték meg a colorectalis adenocarcinoma 21 esetéből. Ebben a sorozatban azonban nem szerepeltek primer tüdő adenokarcinóma esetek. A metasztatikus adenokarcinómát képviselő májbiopsziák nyolc mintáját azonosítottuk és értékeltük vizsgálati populációnkban. Öt esetben a citokeratin festési minta CK7+/CK20-volt. A későbbi diagnosztikai képalkotó vizsgálatok domináns tüdőtömeg jelenlétét mutatták ki, összhangban az elsődleges tüdőrákkal. A másik három esetben a betegek kórtörténetében vastagbélrák szerepelt, majd májtömegek jelentkeztek. A májbiopsziás minták ezekben az esetekben ck7−/CK20+ – ot festettek, összhangban a metasztatikus vastagbélrákkal.

olyan betegek, akiknek kórtörténetében vastagbélrák szerepel, akik izolált adenokarcinóma elváltozással rendelkeznek a metasztázis más helyeinek bizonyítéka nélkül, aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez egy második primer vs metasztázist jelent-e az ismert vastagbélrákból rák. Ez a különbség nyilvánvaló diagnosztikai és terápiás következményekkel jár. Ebben a tanulmányban olyan betegeket azonosítottunk, akiknek kórtörténetében vastagbélrák volt, akik ezt követően magányos adenokarcinóma elváltozást fejlesztettek ki, a számítógépes tomográfia (CT) széles körű metasztázisának bizonyítéka nélkül. Négy esetet vizsgáltunk, háromnak tüdőelváltozásai voltak, míg az egyiknek az áll lágy szövetében volt elváltozása. Két tüdőlézió és az állon lévő elváltozás a primer tüdő adenokarcinómára utaló festési mintát mutatott, egy második primer. Így a metasztatikus elváltozás citokeratin festése fontos információkat szolgáltatott a származási helyről. Tan et al (1998) 10 esetből álló sorozatot jelentett tüdő adenokarcinómákkal, és kilenc esetben a vastagbél adenokarcinóma metasztatikus a tüdőben. Mind a 10 tüdő primer beteg biopsziája ck7+/CK20− festett, míg a vastagbél összes metasztatikus elváltozása CK7−/CK20+ volt (Tan et al, 1998).

sokféle helyszínt vizsgáltak, és megfelelő festést mutattak. A citokeratin festés alkalmazásának egyik fő előnye a megbízható festés megszerzésének képessége, még akkor is, ha kis mennyiségű szövet áll rendelkezésre, mint a citológiai minták esetében. Harlamert et al (1998) 21 citológiai minta sorozatáról számolt be primer tüdő adenokarcinómákból. Minden minta festett CK7+, átlagosan >80% a sejtek erős citoplazmatikus festést mutatnak. Ebben a sorozatban mind a szilárd (tüdő, máj és végbél), mind a folyékony citológiai (pleurális folyadék) mintákat tesztelték, és erős festést mutattak a CK7 vagy a CK20 esetében. Továbbá, a malignus pleuralis folyadékgyülemben szenvedő betegen végzett ismételt mintavétel és tesztelés következetesen a CK7+/CK20 – festési mintát mutatta.

a citokeratin festés egyik hátránya, hogy a daganatok mind a CK7, mind a CK20 esetében elszíneződhetnek. Vizsgálati populációnkban, míg a legtöbb daganat pozitív volt a CK7 vagy a CK20 szempontjából, volt egy eset (4%) primer tüdőrák és egy eset (4%) metasztatikus lerakódás a vékonybélben egy ismert vastagbélrákból, amely mind a CK7-et, mind a CK20-at expresszálta. A ck7/CK20 festés aránya a tüdőbiopsziában 10-20/1 volt, míg a vékonybél esetében 1/10–20 volt. A szakirodalomban beszámoltak a ck7 és a CK20 festéséről egyes tumorok esetében (Loy and Calaluce, 1994). Az egyik adenokarcinóma, amelyről mind a CK7, mind a CK20 expresszió szempontjából pozitívnak bizonyultak, a tüdő mucinos bronchioloalveoláris adenokarcinóma. Goldstein és Thomas (2001) a CK7 és a CK20 expresszióját 14 mucinos bronchioloalveolaris adenocarcinomában (BAC) és 11 mucinos colon adenocarcinomában értékelték. A 14 (79%) mucinos BACs közül tizenegy pozitív volt a CK20-ra, míg mind a 14 (100%) pozitív volt a CK7-re. A nyálkahártya vastagbél adenokarcinóma minden esetben a CK20 festését mutatta, míg a 11-ből csak egy (9%) volt pozitív a CK7-re (ref). Ezért mind a ck7, mind a ck20 tüdőelváltozások festését meg kell szerezni, és ez segíthet megkülönböztetni a primer tüdő vs metasztatikus vastagbél adenokarcinómát. Nehéz esetekben a pajzsmirigy transzkripciós faktor és a villin festése hasznos lehet a mucinos BACs megkülönböztetésében a mucinos vastagbél adenokarcinómáktól (Goldstein and Thomas, 2001).

az álnegatív citokeratinfestés okai közé tartoznak azok a daganatok, amelyek alacsony CK7 vagy CK20 szintet mutatnak, a fókuszban pozitív tumorok mintavételi hibái, valamint a rosszul differenciált vagy nekrotikus szövetek, amelyek rosszul festhetik a citokeratint. Sorozatunkban egy áttétes vastagbél-karcinómában szenvedő beteg tüdőelváltozásának egyik esete nem mutatott festést sem CK7, sem CK20 esetén. Megvizsgáltuk az elsődleges vastagbélrák festési mintázatát ebben a betegben. Fokális festést mutatott a CK20-ra (a sejtek 5-25% – a), és negatív volt a CK7-re. Így ebben az esetben a mintavételi hiba elszámolhatta a ck20 festés hiányát, amelyet a tüdő elváltozásánál figyeltek meg.

összegzésképpen 102 tumormintából álló sorozatban figyeltünk meg jellegzetes citokeratin festési mintákat mind a primer, mind a metasztatikus tüdő-és colorectalis adenocarcinomában. A CK7 / CK20 minta az elemzett esetek 95% – ában képes volt azonosítani a tüdő vs kolorektális adenokarcinómát. A helyes klinikai körülmények között a citokeratin festés költséghatékony szűrőeszköz, amely segít a metasztatikus elváltozások diagnosztikai differenciálásában e két közös elsődleges helyről.