R Vektor – Hogyan hozzunk létre, kombináljunk és Indexeljünk vektorokat R – ben?

ebben a techvidvan oktatóanyagban megismerheti a vektort az R programozásban.

a vektorok a legegyszerűbb adatstruktúrák az R-ben.

ezek a típusok lehetnek numerikus, egész, összetett, karakteres és logikai típusok. Ban ben R, a bonyolultabb adatstruktúrák vektorokkal, mint építőelemekkel készülnek.

ebben a cikkben részletesen megkapja a választ ezekre a kérdésekre:

• Hogyan hozzunk létre vektort R – ben?
• milyen típusú Vektorok vannak az R – ben?
• hogyan lehet megtalálni az R vektor típusát?
• hogyan lehet kombinálni az R vektorokat?
• mi a kényszer az R vektorban?
• hogyan lehet hozzáférni az R Vektor elemeihez?
• milyen alapvető vektor aritmetika van az R – ben?
• mi a vektorfüggvény az R – ben?

tehát minden további nélkül kezdjük!

Hogyan hozzunk létre vektort R-ben?

számos módon lehet létrehozni egy R vektort:

a C () függvény használatával

vektor létrehozásához a c() függvényt használjuk:

Kód:

> vec <- c(1,2,3,4,5) #creates a vector named vec> vec #prints the vector vec

kimenet:

az assign () függvény használata

a vektor létrehozásának másik módja a assign() függvény.

Kód:

> assign("vec2",c(6,7,8,9,10)) #creates a vector named vec2> vec2 #prints the vector vec2

Kimenet:

használata : operátor

az egész Vektorok készítésének egyszerű módja a : operátor használata.

Kód:

> vec3 <- 1:20> vec3

kimenet:

milyen típusú Vektorok vannak az R – ben?

a vektor a benne lévő elemektől függően különböző típusú lehet. Ezek lehetnek:

1. Numerikus Vektorok

numerikus értékeket tartalmazó Vektorok.

Kód:

> num_vec <- c(1,2,3,4,5)> num_vec

2. Egész Vektorok

egész értékeket tartalmazó Vektorok.

Kód:

> int_vec <- c(6L,7L,8L,9L,10L)> int_vec

3. Logikai Vektorok

igaz vagy hamis logikai értékeket tartalmazó Vektorok.

Kód:

> log_vec <- c(TRUE,FALSE,TRUE,FALSE,FALSE)> log_vec

4. Karaktervektorok

szöveget tartalmazó Vektorok.

Kód:

> char_vec <- c("aa","bb","cc","dd","ee")> char_vec

5. Komplex Vektorok

komplex értékeket tartalmazó Vektorok.

Kód:

> comp_vec <- c(12+1i,3i,5+4i,4+9i,6i)> comp_vec

kimenet:

hogyan lehet megtalálni az R vektor típusát?

a typeof() függvény segítségével megkereshetjük a vektor típusát. Például:

Kód:

> typeof(num_vec)> typeof(int_vec)> typeof(log_vec)> typeof(char_vec)> typeof(comp_vec)

kimenet:

megjegyzés: a typeof() függvény “dupla” értéket ad vissza numerikus értékekhez. Ez azért van, mert a numerikus osztály tárolja az értéket. A numerikus osztály az értékeket kettős pontosságú lebegőpontos számként tárolja. Típusuk kettős, míg osztályuk numerikus.

hogyan lehet kombinálni az R vektorokat?

a c() függvény két vagy több vektort is kombinálhat, és elemeket adhat a vektorokhoz.

1. Példa

Kód:

> vec4 <- c(vec, vec2)> vec4

2. Példa

Kód:

> vec5 <- c(vec4,4,55,vec)> vec5

kimenet:

mi a kényszer az R vektorban?

a Vektorok csak azonos adattípusú elemeket tartalmaznak. Ha egynél több adattípus van, a c() függvény konvertálja az elemeket. Ezt kényszerítésnek nevezik. Az átalakítás alacsonyabb típusokról magasabb típusokra történik.

logikai < egész < kettős < összetett < karakter.

Kód:

> vec6 <- c(1,FALSE,3L,12+5i,"hello")> typeof(vec6)

kimenet:

hogyan lehet hozzáférni az R vektor elemeihez?

vektorindexelést használunk a vektor elemeinek eléréséhez. Kiválaszthatjuk vagy elhagyhatjuk a vektor elemeit, ha egy indexvektort szögletes zárójelben fűzünk a vektor nevéhez.

az indexvektoroknak négy típusa van:

1. logikai index vektor
2. pozitív-integrált index vektor
3. negatív-integrált index vektor
4. karakter index vektor

nézzük meg ezeket a különböző indexelési technikákat:

1. Logikai indexvektorok

logikai értékek vektorát használhatjuk egy másik, azonos hosszúságú vektor indexeléséhez. R magában foglalja a TRUE-nak megfelelő elemeket az indexvektorban, és kihagyja a FALSE-nek megfelelő elemeket. Például:

Kód:

> logind_vec <- vec> logind_vec

kimenet:

azonos hosszúságú logikai Vektorok használata helyett logikai feltételt is használhatunk. Ez magában foglalja azokat az elemeket, amelyek megfelelnek a feltételnek, míg eltávolítja azokat, akik nem.

Kód:

> logind_vec2 <- vec3 #only allow those divisible by 3> logind_vec2

kimenet :

2. Pozitív integrál index Vektorok

Vektorindexek az R-ben 1-től kezdődnek. Pozitív egész számokat használhatunk bizonyos elemek kiválasztásához. Használhatunk pozitív egész számok vektorait is, hogy több specifikus elemet tartalmazzunk, miközben másokat hagyunk.

1. példa

Kód:

> posint_vec <- vec> posint_vec

2. példa

Kód:

> posint_vec2 <- vec4> posint_vec2

kimenet:

3. Negatív-integrál indexvektorok

a negatív integrál indexelésben a negatív egész számok a kizárandó elemeket jelölik. Negatív integrálvektorok használata esetén R eltávolítja a jelölt elemeket, és eredményként a maradékot adja vissza.

Kód:

> negint_vec <- vec> negint_vec

kimenet:

4. Karakterindexelő Vektorok

karaktervektort használunk, csak a ‘nevek’ attribútummal rendelkező Vektorok indexelésére. A karaktervektor-indexelés akkor hasznos, ha megnevezett r vektorokkal foglalkozunk.

Kód:

> named_vec <- c("first"=1,"second"=2,"third"=3,"fourth"=4)> named_vec> charind_vec <- named_vec > charind_vec

Kimenet:

milyen alapvető vektor aritmetika van az R-ben?

R számtani műveleteket hajt végre a vektorokon tagonként. Ez azt jelenti, hogy a műveleteket minden tagon elvégzik. Például:

szorzás:

> multivec <- vec*2> multivec

kiegészítés:

> vec_plus_three <- vec+3> vec_plus_three

kivonás:

> vec_min_one <- vec-1> vec_min_one

kimenet:

aritmetikai műveletet is végrehajthatunk, mint két azonos hosszúságú vektor hozzáadása. Ez hozzáadja a megfelelő tagokat a két vektorhoz. Például:

Vektorok hozzáadása

> vector_add <- vec+vec2 #vec = 1,2,3,4,5 vec2 = 6,7,8,9,10> vector_add

Vektor szorzata

> vector_mul <- vec*vec2> vector_mul

Vektor kivonása

> vector_sub <- vec2-vec> vector_sub

Vektor felosztása

> vector_div <- multivec/vec # multivec = 2,4,6,8,10> vector_div

kimenet:

ha a két vektor egyenlőtlen hosszúságú, a rövidebbet újrahasznosítják, hogy megfeleljen a hosszabb vektornak.

Kód:

> recycle_vec <- vec*vec4> recycle_vec

kimenet:

megjegyzés: itt az első vektor vec öt elemet tartalmaz. A második vektor vec4 tíz elemet tartalmaz. Ezért az első vektort kétszer ciklizálják, hogy megfeleljen a másodiknak.

mi a vektorfüggvény az R – ben?

R számos funkcióval rendelkezik, amelyek manipulálhatják a vektorokat, vagy több információt kaphatnak róluk. Íme néhány a leggyakrabban használt funkciók közül:

seq()– a seq() függvény szabályos numerikus szekvenciákat generál. A függvény a következő argumentumokkal rendelkezik:

• tól től: kezdő érték
• nak nek: záró érték
• által: növekmény (alapértelmezett érték 1)
• hossz.out: hossza a szekvencia
• mentén.val vel: ennek az argumentumnak a hossza meghatározhatja a szekvencia hosszát.

Kód:

> vec_seq <- seq(from=1,to=20,length=30)> vec_seq

rep() – a rep () függvény megismétli az adott numerikus vektort. A függvény a következő argumentumokkal rendelkezik:

• X: x az ismétlődő numerikus vektor.
• alkalommal: ismétlések száma.
• mindegyik: ismétlések száma a vektor minden eleméhez.
• hossz.out: a kapott vektor hossza. A funkció addig ismétlődik, amíg el nem éri a hosszúságot.

Kód:

> vec_rep <- rep(c(2,3,4), times=3)> vec_rep

sum() – a sum () függvény egy egész értéket ad vissza, amely egy vektor összes elemének összege.

Kód:

> sum(vec_rep)

4. Típusellenőrzési és konverziós függvények-a függvények as.numerikus () / mint.karakter () / mint.logikai () / mint.integer () képes átalakítani a vektor a megfelelő típusú. A funkciók.numerikus () / jelentése.karakter () / jelentése.logikai () stb. mondja meg, hogy a vektor megfelelő típusú-e vagy sem.

Kód:

> is.numeric(vec_rep)> as.character(vec_rep)

összefoglaló

a vektorok az R egyik alapvető adatszerkezete. Egydimenziós, homogén adatstruktúrákként osztályozhatjuk őket.

nem sokat tud az R beépített adatstruktúráiról? Ezután vessen egy pillantást az alapvető adatszerkezetekre r példákkal.

ebben az oktatóanyagban megismertük az R vektorokat. Megtanultuk, hogyan kell vektorokat létrehozni, és hány típusú vektor létezik. Megvizsgáltuk a kényszerítést és a vektorok különböző indexelési technikáit is.

végül megvizsgáltuk a vektor aritmetika mechanikáját az R-ben és néhány olyan függvényt, amelyek képesek vektorokat generálni és manipulálni.