Szent György-templom, Lalibela

Bete Giyorgis (Szent György-templom) felülről, Lalibela egyik sziklafaragott temploma

a Szent György templomot lefelé faragták egyfajta vulkáni tufa. Ez az egyetlen építészeti anyag, amelyet a szerkezetben használtak. A 12.század végére vagy a 13. század elejére datálták, és úgy gondolják, hogy Gebre Mesqel Lalibela király uralkodása alatt épült, a késő Zagwe-dinasztiából. Ez az egyik legismertebb és utolsó épült a tizenegy templom a Lalibela területen, és már nevezik a “nyolcadik csodája a világ”. Lalibela, Etiópia királya Jeruzsálem újjáépítésére törekedett, és az egyházak tájképét és vallási helyszíneit oly módon strukturálta, hogy elérje ezt a bravúrt. “A lalibelai egyházak két nagy csoportba vannak csoportosítva, az egyik a földi Jeruzsálemet, a másik a mennyei Jeruzsálemet képviseli. Közvetlenül közöttük található egy árok, amely a Jordán folyót képviseli”. Az árok mérete 25 méter, 25 méter 30 méter, a templomon kívül pedig egy kis Keresztelő medence található, amely mesterséges árokban áll.

az etióp kultúrtörténet szerint Bete Giyorgis király után épült Gebre Mesqel Lalibela a Zagwe dinasztia volt egy látomása, amelyben utasítást kapott a templom megépítésére; Szent Györgyre és Istenre úgy hivatkoztak, mint aki megadta neki az utasításokat.

Lalibela zarándokhely az Etióp Ortodox Tewahedo egyház tagjai számára; maga a templom az UNESCO Világörökség része “Sziklafaragott templomok, Lalibela”.

első megközelítéskor a helyszín teljesen megközelíthetetlennek tűnik, minden oldalon puszta cseppek vannak, és nincs hozzáférési híd. Egy nagyon keskeny, ember alkotta kanyonon keresztül érhető el, lefelé spirálozva, amely a templomhoz közeli alagúttá változik, hogy tovább leplezze jelenlétét.

a telephely elérése után elhunyt zarándokokat egy egyszerű nyitott sírba helyezik a külső falakon.

az üreges belső tér tartalmaz egy egyszerű szentély Szent. George és egy függöny mögött (a papokon kívül tilos megtekinteni) fekszik a Frigyláda másolata.