Salamanca új katedrálisa

az épület akkor kezdődött, amikor a gótikus stílus egyre kevésbé népszerűvé vált, és összeolvadt az új reneszánsz stílussal, így a kapott Plateresque stílus Spanyolországban. Ez a székesegyház azonban inkább megőrizte gótikus jellegét, mert a hatóságok azt akarták, hogy az új székesegyház keveredjen a régivel. Így épült meg az új székesegyház, amely a 17.és 18. században gótikus stílusban folytatódott. A 18. század folyamán azonban két elemet adtak hozzá, amelyek szakítottak a mutatós formával az épület domináns stílusával: barokk kupola az átkelőn és a harangtorony utolsó szakaszán (92 m). Az új székesegyházat a régi székesegyház későbbi megsemmisítése nélkül építették, mint általában, de az új székesegyház fala, a régi északi falára támaszkodik. Ezért meg kellett erősíteni a régi székesegyházat, a harangtornyot pedig a régire építették. A katedrális két fő építésze Juan Gil de honta volt, és fia, Rodrigo Gil de honta, 1538-ban.

főbejárata három gazdagon díszített ívből áll, amelyek mindegyike a templom három hajójához (szakaszához) vezet.